BABAKAJÁK

Bettinámmal 6 hétig, Bercivel 3 hétig szenvedtem, de se anyatej nem lett belőle, se a szopási ösztön gyakorlati megvalósulása, ami - ugye - alapból bennük van, mint ahogy bennem a termelődés. Sajnos nekünk nem jött össze egyik elemi ösztön sem, egyik gyereknél sem. Természetesen a tukmálás se tett jót, gyakorlatilag mindent kimerítettem, amit csak lehetett (mert google a barátom); a szopi ligástól, egyéb orvosi tanácsokon keresztül a szülési segítőkig, lehet csak hátráltatták a dolgot bennem. Lényeg a lényeg, 4 hónaposan elkezdtük a hozzátáplálást, amit én őszintén szólva mindkét esetben alig vártam. Megérne több oldalt a pro és kontra verzió, tudom és mindenkiafalubanistudja, akinek van egy csöpp esze, hogy fontos az anyatej, a lényeg meg is volt, a többi egyrészt a genetika, másrészt a fizika, harmadrészt a baba részéről a türelem, akaraterő. Bercinél az akaraterő megvolt, a többi mind-mind "hendikep", amivel igazából nem tudsz mit csinálni. Függetlenül attól, hogy minden kórházban, rádióban, újságban szülés előtt-utáni időszakban kb. 2 éven keresztül véletlen-szembetűnően mindenki nyomatja, hogy mennyire fontos az anyatejes táplálás, s ezzel csupán az Anyákban okoznak mérhetetlen szomorúságot. Pont a lényeges, központi elem ebben a történetben. Sokan vannak, akik kb. képtelenek rá. És sokan vannak, akik túl drasztikusan akarják, tönkre téve ezzel a saját dupla kis nemi identitásukat (ciciket), okozva bennük kisebb-nagyobb egészségügyi problémát. És akkor ott van még a férj/pár, aki már hónapok óta parlagon van hagyva. Ott van a baráti/ismerősi kör, amiben 1-2 tökéletes Anyuka tuti, hogy van. No meg a közösségi média csoportjai, amit én nagyon szívesen betiltanék; ez az a fórum, ahol bárki bármilyen ökörséggel traktálhatja a többieket, főleg az elsőgyerekeseket. Ugye, ismerős...

Így utólag átgondolva, személy szerint én nagyon sajnálom, hogy nem jött össze, mert elnézve a gyerekeimet, csak én lettem kevesebb tőle, kevesebb intimitást kaptam tőlük. De! A tápszer nem ördögtől való cucc, anno is felnőttünk ezen (mi mindhárman a testvéreimmel), s utólag belegondolva, mivel a biológiai immunalap megvolt, csupán az érzés, ami érzelmileg erősebbé tett volna, vagy a kapcsolatot a babával intimebbé tette volna, azért nem éri meg a több hónapos szenvedés (miért nem jön mááááár). Hogy ők kevesebb érzelemmel lennének felém, azt kétlem. Mindkettő bújik, játszásiból, balesetből, csakúgy, szóval ez is fakenews. Hogy betegesek lennének... hát sztem én vagyok a legbetegesebb... Ennyit erről a témáról, bújjatok össze a gyerekeitekkel sokat! :)

Szóval babakaja. Általában első az alma, banán, nagyon-nagyon érett kivi, krumpli, rizs. Üveges babaételek - nagyon jók, rég multimilliomos, aki feltalálta, szuper ötleteket lehet belőle meríteni, mit tudsz otthon főzni, mit melyik hónapban lehet adni a babáknak. Vagy mi az, amitől jobban megy le a kaja, lásd az összetevőknél, pl. pasztinák (édes petrezselyem). No, hát ezeket is belerakom az ötlettárba és megpróbálom megosztani, mit lehet minél hamarabb, minél változatosabban összehozni a babáknak. Puszi! :)