Házi baracklekvár

Végy egy csomó sárgabarackot vagy kapj(!), ehhez egy fél csomó cukrot - jobb esetben, mert jó édes-rohadt-ütődött a barackod -, főzd mindezt egy lábasban és órák múlva tádáááám, kész a lekvár.

No, hát ez annyira nem egyszerű módszer, elég időigényes. Van egy jobb, vagy inkább csak kevésbé macerás. De ez is azzal kezdődik, hogy a csomó sárgabarackot ki kell magozni, jól átnézni, hogy fehérjementes legyen és ami nem tetszik rész, azt likvidálni szükséges. És van olyan, ami közben eltűnik... 

Nekem is gyakorolnom kell még, mert pl.nem mértem le, hogy hány kg barackom van. Ehhez tettem kb másfél kg cukrot és 2 csomag lekvárkészítőizét, amit lehet kapni boltban (sárga vagy lila kivitelben). Kicsit folyós lett, mert most vagy sok lett a cukor és az is folyósítja a dolgokat, vagy kevés volt ez a lekvárkészítőizé. Lehet a dzsemkészítőizé jobb. Legközelebb (jövőre) majd azzal csinálom. Ez számomra az első élmény baracklekvárból.

Kb.egy hete csináltam, azóta egy üveget elajándékoztam, mi meg már a másodiknál járunk. Gofrival a gyerek egy vacsira 4et simán betol... :D

Ja, az egyszerűsítés: botmixer! Én egy pohár langyos vizet tettem csak alá, hogy le ne kapódjon az alja, mert elég nehéz volt az elején kevergetnem, de aztán csak rittyrotty és kész is. Én maradtam a jól bevált dunsztolásnál, bár a hagyományokkal ellentétben, lefele fejjel fordítottam az üvegeket és úgy dunsztoltam. Így reggelre szépen lassan kihült. Az üvegeket pedig kötelező először jól elmosni, mosószerrel, aztán pedig pár percig forró vízben hagyni főződni. Húskifogó kütyüvel vettem ki a forró vízből és még igazán le sem hűlt, mikor kapott a pocakjába fincsi friss baracklöttyöt. Szóval, próbáljátok ki! Jó étvágyat! :)