Kocsonya 

Ahány ház, annyi kocsonya. 

Piperkőcéknél se láb, se farok, fül még messziről se, nem beszélve a porcokról, a csontokról, amik ezekben találhatóak. Színhúsból viszont elég nehezen kapnánk kocsonyát. Szóval érdemes sok-sok sertésbőrt vásárolni, hogy csak úgy lebegjen a levesünkben, vagy ha erre is allergiás a család, marad a zselatin...

Én egy kb 8 literes fazékban álltam neki a történetnek. Volt egy csontos-bőrös hátsó csülköm és egy jó fél kg csont nélküli, bőrös csülök husim. Na ehhez kell még jó pár bőr, hogy kellően kemény kocsonyát kapjunk. Úgy kezdtem a fazéknak, mint ha egy hatalmas adag húslevest csinálnék. Répa, petrezselyem, karalábé, kis zeller, krumpli, hagyma és természetesen sok-sok fokhagyma. 7-8 db cikk is mehet, a sok-sok bőr és a sok-sok fokhagyma eredménye a jó kemény kocsonya! Mindent megpucoltam, vízbe tettem. A lábasba alulra raktam a husikat úgy, hogy a nagy hátsó csülköt lefejtettem bőrére és cafat husikra, illetve ugyanígy a csont nélküli husit is daraboltam, ezeket (csonttal együtt) egy nagy fej vöröshagymával, jól felengedve vízzel kezdtem forralni közepes lángon. Mivel a csülök viszonylag hamarabb puhul, mint pl. egy marhahús, a karalábét, répát, petrezselymet, zellert és a fokhagyma cikkeket is beleraktam és fűszereztem borssal (én a szemest nem szeretem szedegetni), petrezselyemzölddel, kis majorannával és paprikával, hogy szép színe legyen. Mikor mindez együtt felforrt, leszedtem az undi habot. Kb. 3 órát hagytam kis lángon főni, majd belekerült néhány szem krumpli, amit szintén ehető darabra vágtam, még fél óra és kész is. Ha nincs sok-sok bőr, másfél zacskó zselatin mehet bele a levesünkbe helyette (kb. 10-12g kell ehhez a 8 literes edénnyi mennyiséghez), ezt is utoljára kell hagyni, mint ahogy a sózást.

Előre kikészített tányérokban, müzlis edényekben szét lehet osztogatni a levesben megfőtt dolgokat. Bevallom a csülök azért az egyik kedvenc húsom, mert szerintem a bőre is isteni finom. Szóval egy tányérkában volt bőven husi, bőr, répa és krumpli, a karalábé eltüntetését vállalom! :) Ezután jöhet egy minél szűkebb lyukú szűrőn a leves, szépen szétosztogatva. Nálunk a mély tányér olyan mély, hogy én, mint nagy kocsonyaimádó, kétszerre bírtam megenni egy ilyen mélytányérnyi adagot. Szóval a látszat ellenére ez kb. 15 tányér kocsonya lett. Mi citromlé rálöttyintéssel esszük, Édesapám hagymákat karikázott rá és megborsozta, megpaprikázta, bár abban volt köröm, farok, fül, minden. Ahhoz képest az enyém szívbarátabb verzió. Bytheway van párféle módja az elkészítésének, mint ahogy a behabzsolásának is. Nem beszélve arról, hogy egy jó nagy karéj, friss kenyérszelettel az igazi...

Nnnna jó étvágyat! ;)