Méz

Szokták volt mondani, ha lehet ne cukrozzunk semmit a babáknak, hogy jobb íze legyen a sóskának, a borsónak, stb. Ha azt gondolná az ember, hogy oké, de önnön natúr ízében ezek ehetetlenek, majd kiváltom én a cukrot valami mással, egyből a méz jut eszébe elsőre az embernek. Persze most már a xilit, az eritrit, a nádcukor, stb.

Ne! Egyiket se! A mézet 2 éves korig én biztosan nem fogom megkóstoltatni a gyerekkel, ama bizonyos botulizmus miatt. Olvastam vmelyik netes oldalon olyat is, hogy 8 hónapos kor alatt nem ajánlott..., de hát ezt akkor mindenki maga döntse el. Én azért hagynám fejlődni még a benti dolgokat a gyerekemben, nem veszít semmit, hogy 2 éves koráig nem ismeri a méz ízét, amire amúgy nem is fog emlékezni. Én az ovira sem emlékszem, csak fényképekből...

Tökéletes az ALMA az édesebb íz pótlására (elvetemültebbek banánnal is kipróbálhatják). Bettina a sóskát nem is eszi máshogy, sóska+alma+főtt krumpli + lefőtt-kihűlt víz vagy korábban tápszer a hígitáshoz. Természetesen alma fajtája is válogatja, millió és egy féle van ma már, nem vagyok ebben szakértő és annyira nem is érdekelt a téma, míg babám nem lett és kezdtem volna etetni ehető dolgokkal. Én az elejétől kezdve Goldent és Jonagold almákat vettem a picúromnak, almában úgy látszik a "gold" az édes.

Nem mellesleg Bettina mellett az almát jómagam is megszerettem (korábban nem igazán ettem csak úgy almát), egy egészséges vacsinak tökéletes sok-sok cikk alma, sok-sok szelet különböző sajttal, pl. egy adag trappista, egy adag füstölt és egy adag mozzarella sajttal. Fincsi!